Segítség szülés utáni depresszióban
2013.08.16 12:21
Interjú a Wellness Magazinnak (folytatás)
Hogyan ismerhetjük fel a szülés utáni depressziót?
Hogyan segíthet a család?
A legrosszabb, amit a család tehet, ha azzal „biztatja” a kismamát, hogy „Szedd már össze magad!”. Az ilyen „tanácsok” csak tovább rombolják az amúgy is megcsappant önbizalmát, fokozzák bűntudatát. Legtöbbet abban segíthet a család, ha felismeri a depressziót. Ez nem mindig könnyű, mert a szülésre felkészítő tanfolyamok sajnos nemigen érintik ezt a problémát. Az anyának pedig már a fáradtsága, gyengesége miatt sincs ereje segítséget kérni, különben is, „a babával kell törődnie, nem magával”. Segít, ha a partner megértő, és ezt ki is mutatja gyengédséggel, mondja is a az anyukának, és megkérdezi, „Konkrétan miben tudok most segíteni neked?”. Valamint ha meggyőződéssel elmondja neki, hogy biztos benne, hogy ez az átmeneti állapot el fog múlni, és a babával is minden rendben lesz.
Amennyiben volt már szülés utáni depressziója egy édesanyának, tanácsos az újabb várandósság előtt egyéni, pár- vagy családterápián részt venni. Szülés után ez már nehezebben megszervezhető, de még mindig érdemes elkezdeni, mielőtt gyógyszeres kezelés lenne indokolt.
Vannak olyan vélekedések, miszerint a szülés utáni depresszió „szerepe” abban áll, hogy rákényszerítse a családtagokat: igyekezzenek nagyobb részt vállalni a házimunkában, hatékonyabban szervezzék meg a családon belüli feladatokat. Ezzel kímélhetik az anyukát, aki egyébként esetleg erőn felül vetné be energiáit a kisbaba és a család körüli teendőkbe. Szerencsés dolog, ha az édesanya képes a ráhárult felelősségérzet terhét megosztani a férjével, anyukájával, anyósával, vagy akár a védőnővel.
Ön hogyan segít? Saját véleményem, hogy az alternatív módszerek hatékonyabbak is, mint a gyógyszer. Önnek erről mi a véleménye?
Pszichiáterként, homeopataként és gyakorló anyaként tudom: a legfontosabb, hogy elfogultság nélkül végighallgassam a hozzám forduló anyukát és társát. Az első alkalommal akár másfél-két órán keresztül beszélgetünk. Azt próbálom kideríteni, mi a legzavaróbb a páciens számára ebben a helyzetben. Nem írok fel szintetikus gyógyszert, de homeopátiás szert igen. Utóbbi ugyanis biztonsággal adható szoptatás alatt is, mivel természetes alapanyagokból állítják elő, és az öngyógyító mechanizmusokat erősíti – mind testi, mind lelki szinten.
Más-más homeopátiás szerre van szükség a folyadékveszteség (vér, anyatej) okozta kimerültségre, mellgyulladás vagy sebfájdalom miatti kétségbeesésre, kialvatlanságból fakadó szédelgésre, sírós-érzékeny vagy közönyös hangulatra, szélsőséges elzárkózottságra, fokozott felelősségérzet miatti szorongásra, bűntudatra – hogy csak néhány példát említsek. Ezeket a tüneteket a hagyományos orvoslás mind egy kalap alá veszi: szülés utáni depresszió – és pl. antidepresszáns, szorongásoldó tablettákat javasol.
Szeretném hangsúlyozni, hogy itt nemcsak a homeopátiás gyógyszerek segítenek, hanem a szerfelíráshoz vezető hosszas, alapos és őszinte orvos-beteg interakciók sorozata is. Az édesanya – és remélhetőleg a családja is – aktív részese lesz a gyógyulásnak. Így ötvözzük a pszichoterápiás elemek és a gyógyszeres kezelés áldásos hatásait.
Ön szerint segíthet az agykontroll? Esetleg ajánlott már a szülés előtt elvégezni egy tanfolyamot?
Az agykontroll – tudomásom szerint – egy tibeti jógagyakorlaton alapuló önsegítő (és idővel másokon is segítő) módszer, melyet a XX. században az amerikai kontinensen fejlesztettek ki olyan formában, hogy az a világ különféle kultúráiban nevelkedett emberek számára jól használhatónak bizonyult. Minden olyan technikát, gyógymódot támogatok, mely a tudatosság szintjét, az önismeretet fokozza, és ilyen az agykontroll is. Betegségmegelőző (preventív) hatása vitathatatlan.
Az agykontrollról nemcsak véleményem, de személyes tapasztalatom is van. A kilencvenes években már Magyarországon is sokat lehetett róla hallani, nekem mégis évekbe telt, míg elhatároztam, hogy egy tanfolyamon megismerkedem vele. Életem egyik legjobb döntése volt. Éppen második gyermekemet vártam, így nagyon fogékony voltam a relaxáció, meditáció, pozitív gondolkodás iránt. Egész más szinten tudtam kommunikálni a pocakomban lakó bébivel, mint az elsővel. Szülés után nem tapasztaltam baby blues-t, gyorsan felépültem, és a kisfiammal is nagyon hamar egymásra találtunk, igazán harmonikus lett a kapcsolatunk.
Hogyan történik Önnél a betegkövetés?
Az első szerfelírás után egy hónap múlva kerül sor a következő találkozóra, indokolt esetben ennél korábban. A későbbiekben is 1-2 havonta javaslom a személyes találkozást. A homeopátiás orvosok rendszerint telefonon is elérhetőek, pl. arra az esetre, ha szokatlan változásokat észlel a páciens. (A homeopátia iránt érdeklődők a www.homeopata.hu honlapon bővebb információkat kaphatnak.)
Mikortól gyógyult valaki?
A gyógyulás jó úton halad, ha az anyuka újra tud örülni, mosolyogni a babájára, ha több az energiája, tervei vannak, bízik az ösztöneiben, és el tudja mondani, mit érez. Kezdetben csak kisebb célokat kell kitűznie maga elé. A gyógyulás biztos jele, ha olyan változtatásokat tudott végbevinni a családi – baráti szerveződésben, ami által magabiztosabban tud működni, és így olyan dolgokra is szakíthat időt, amiben örömét leli. A baba harmonikus testi-lelki fejlődése is szükséges ahhoz, hogy meggyőződjünk arról: a mama meggyógyult.
Van-e arra vonatkozólag összehasonlítási alapja, hogy a hagyományos gyógyszeres kezelés, vagy a homeopátia a hatékonyabb? Ha igen, mi?
Ezzel kapcsolatban nincs számszerű adat a kezemben, mivel nem írok fel kémiai gyógyszereket a hozzám forduló szoptatós anyukáknak, melyek mellett egyébként a szoptatást fel kellene függeszteniük. Amint azt korábban mondtam, a homeopátiás szer, és a gyakorlati tanácsok, az empatikus megértés, elfogadás, biztatás, a család felvilágosítása képezik gyógyítási törekvéseim alapjait. Vannak esetek, amikor minden erőfeszítésünk ellenére sem javul a páciens állapota – ilyenkor természetesen helye van a hagyományos gyógyszerelésnek.