HETEK c. lap

2015.05.08 14:44

Bár a homeopatikus készítmények egyre népszerűbbek, tudományos körökben vitatott ezek hatékonysága. Dr. Katona Edit homeopata orvos, pszichiáter, a Magyar Homeopata Orvosi Egyesület elnöke válaszolt kérdéseinkre.

- Elmondaná röviden, hogyan készül egy homeopátiás készítmény?

A gyógyszerkészítés alapanyagai többnyire a természetből származnak; a növények mellett lehetnek ásványok, állatok, kórokozók, szövetek és váladékok, vagy akár hormonok is. Ahol ez előírás, ott sterilizálás után használják fel a kiindulási anyagokat. Azt, hogy ezekből mi módon készül el egy bizonyos homeopátiás gyógyszer, az Európai Gyógyszerkönyv határozza meg. A homeopátia hajnalán, bő 220 éve az orvosok töményen használtak mindenféle, akár mérgező alapanyagot gyógyszerként, és ez bizony többet ártott, mint használt. Ezért Samuel Hahnemann, a homeopátia „atyja” - aki nem csak orvos, de gyógyszerész és vegyész is volt - kezdetben hígítva adta ezeket az anyagokat, és akkor derült ki, hogy így sokkal kíméletesebben lehet velük segíteni az embereken. Később a lépésenkénti hígítások során adott számú rázó - dinamizáló - mozdulattal tudta még hatékonyabbá tenni a szereket. Egy homeopátiás gyógyszer neve mellett szereplő betű azt jelenti, hogy lépésenként 10-szeresére (D), 100-szorosára (C vagy CH) vagy 50.000-szeresére (LM) történik-e a hígítás vízzel, illetve alkohollal. A szám pedig azt, hogy hány lépésben történt ilyen hígítás-rázás.

- A nemrégiben megjelent ausztrál áttekintő tanulmány kapcsán a Homeopata Egyesület számos kifogást emelt. Mik voltak ezek? Hol érti félre egymást a hagyományos orvoslás és a homeopátia?

A tanulmánynak két fő kifogásolható eleme volt. Az egyik, hogy egy adott betegség vizsgálatára a különböző típusú homeopátiás kezeléseket együtt értékelték. Ezek között voltak egyértelműen hatásos kezelések, főként az egyénre szabott, a homeopátia speciális szabályait betartó kúrák. Ugyanarra a betegségre egy teljesen más homeopátiás kezelés pedig hatástalan lehet, például az olyan vizsgálatoknál is, ahol nem tartották be a homeopátia szabályait. Sajnos az ausztrál kutatók által elkövetett ezen alapvető hiba azt eredményezi, hogy a kutatásaik semmit nem mondanak arról, hogy bizonyos állapotokban melyik homeopátiás kezelés hatásos, és melyik nem.

Másrészt a tanulmány figyelmen kívül hagyott jó minőségű pozitív vizsgálatokat is, „megbízhatatlannak” minősítve azokat vagy azért, mert a kísérletben résztvevők száma kevesebb volt, mint 150, vagy pedig azért, mert azokat az adott kutatócsoport, vagy egy tőlük független csapat még nem ismételte meg. Ezeket az ígéretes vizsgálatokat is ki kellett volna emelnie a tanulmánynak.

- Hazánkban homeopata praxist csak orvos folytathat. Milyen út vezet egy nyugati típusú egyetemi képzést kapott orvost a homeopátiához?

A való életbe kikerülve néhány hónap alatt minden orvos megtapasztalja, hogy az egyetemen megtanult gyógyító eljárások - elsősorban a gyógyszeres terápiák - sok esetben nem ideálisan működnek. Amit tapasztalunk: kisebb-nagyobb, néha az életminőséget tönkretevő mellékhatások, gyógyszerfüggőség, hatástalanság, gyógyszerek közti káros kölcsönhatások. Bizonyos helyzetekben nem is adhatók gyógyszerek, vagy csak jelentős kockázatok árán (például terhesség, szoptatás, gyermekkor). És vannak olyan páciensek is, akik nem akarnak gyógyszert szedni, vagy félnek ezektől. Ők is fizetik a kötelező egészségbiztosítási járulékot, és joguk van megválasztani a számukra hatásos terápiát - ami nem biztos, hogy a kémiai gyógyszeres terápia. Ezért a hiteles orvos keresni kezd olyan terápiás módszert, ami az ilyen pácienseknek is segíthet. A homeopátia figyelembe veszi az egész embert (holisztikus), és nem külön a máját, szívét, térdét, félelmeit kezeli. Ehhez gyakran hosszabb időt tölt el a beteg kikérdezésével, ami egy odafigyelő, tudatos jelenlétet igényel mind a páciens, mind a homeopata részéről. A homeopátiás szereknek nincsenek mellékhatásai, nem alakul ki függőség, nem lép kölcsönhatásba kémiai szerekkel. Természetesen nem tudunk mindenkit homeopátiával meggyógyítani, de akit viszont meg tudunk, annak kár kémiai gyógyszert adni.

- Bóna László azt mondja, a homeopátia „olyan gyógyítói képességeket is bevon, mint a világ szimbolikus látása, az analógiás, mágikus gondolkodásmód”, Schwartz szerint pedig a homeopátia „segít megnyitni a felsőbb szinteket a spirituális és mennyei beáramlás felé”. Mondhatjuk azt, hogy a homeopátia valójában egy transzcendens jellegű gyógymód, és ezért nem tud mit kezdeni vele az anyagelvű tudomány?

A fenti képességek különböző mértékben jellemzik a homeopata gyógyítókat. Az biztos, hogy a homeopátiával foglalkozók sokkal jobban kiaknázzák a bal mellett a jobb agyfélteke adottságait, és ez igenis tanulható! A szintetikus és szimbolikus látásmód egyrészt megkönnyíti, másrészt élvezetessé teszi a pácienssel való foglalkozást és így a gyógyítást. Sajnos a modern tudományok túlságosan lineáris és racionális módon közelítik meg a betegségek kialakulását és a gyógyítását is. Ez az egyoldalúság tévútra vitte a mai modern medicinát, az orvosok elfásulnak, emellett a krónikus betegségek drasztikusan emelkedő költségei gazdasági zsákutcába vezetnek. A legtöbb krónikus betegség a páciens irracionálisnak mondható gondolkodása és tettei eredményeként alakul ki, így irracionálisnak látszó terápiákkal korrigálható is. Mivel az ember biológiai és egyben transzcendens lény, a gyógyításban helye van az anyagi természetű mellett a transzcendens gyógymódoknak is. Aki ezt nem látja be, valószínűleg sosem kezelt eredményesen krónikus betegeket. 

Vissza

Elérhetőség

www.homeopatiapszichiatria.com www.drkatonaedit.hu
Budapest XI., Fehérvári út 54-56/B

+361-3611-876
keddtől péntekig 8.30 és 9.30 között

Skype: katona.edit1

A kép a Creative Commons Licenc alapján használható fel. rcfalcon  © 2013 Minden jog fenntartva.