Anyagtudományi analitika

2017.04.08 22:55

Tömegspektroszkóppal és transzmissziós elektronmikroszkóppal (SP-ICP-MS/TEM) fémekből és növényekből készült, nagyon magas potenciájú homeopátiás oldatokban a kiindulási anyag nanorészecskéinek alacsony koncentrációját detektálták (Chikramane, Rayendran, Upadhyay).
Pásztázó elektromikroszkóp és Rtg mikroanalízis (SEM/EDX) módszerével¹ C30 és C200 potenciákban is detektálták a kiindulási anyag (réz) nanorészecskéit. Ezenkívül oxigén, szén, szilícium, nátrium és kálcium részecséket is detektáltak, melyek kétségkívül a készítmény előállítása során használt edényekből és a kezdeti triturációhoz használt tejcukorból származnak.
Az NMR spektroszkópia kezdetben elsősorban az alacsonyabb potenciák vizsgálatánál szolgáltatott értékelhető eredményeket. Ma már a C30-as potenciákig végzett sorozatvizsgálatoknál is potenciára és kiindulási anyagra jellemző jelintenzitást mérnek, melyek tisztán megkülönböztethetők a kontrollok (potenciált víz, vagy dinamizálatlan elegy) jeleitől. Megállapítható tehát, hogy az elektromágneses jel a potenciálási folyamat eredménye (Demangeat).
Elektrofoton analízissel (EPA) az elektronok viselkedését vizsgálják. Az egyes szerek, potenciák és dinamizációs módszerek specifikus jeleit mérik a fotonemisszió meghatározásával.
UV-spektroszkópia útján is ígéretes eredményekhez jutottak a kutatók (Endler, Wolf).
Néhány, termolumineszcenciával végzett kísérlet kimutatta, hogy az oldott anyagok megváltoztatják a szerkezetjellemző jelintenzitást még az Avogadro-szám fölé hígított homeopátiás oldatokban is (Rey, van Wijk).